Athrabeth Parf-en-Ereglas

Nagyon nagyon elvesztem mostanában, de azért megvannak még a feladatok meg a vágy hogy egyszer majd megtanulok sindarinul, úgyhogy összeszedtem a legutóbbi félig kijavított-megírt feladatot hogy meglegyen egy helyen. Remélem hogy amit javítottam az most már jó, ha meg nem akkor bocsánat előre is.

1. A kicsi kígyó megmarta a férfi csupasz lábát.
I thlûg gidinn nanc i dâl barch e-benn.
2. Az emberek és a tündék Mordor egyesített seregei ellen harcoltak a Végzet Hegyének lejtőin.
In edain ar in edhil maethanner dan gwaith erthennin Mordor bo bind Amon Amarth.
3. Ismered Feanor házának és a Valák Átkának történetét?
Istodh noss Feanor ar e-narn rhach i Belain?
4. A Ködhegységen és a Bakacsinerdőn túl élt a sárkány, aki elrabolta az erebori törpök kincseit.
Athan i Chithaeglir ar i Daur-e-Ndaedlos cuiant i amlug, i vamp i mîr i nogothrim Erebor.
5. Kelj át a folyón és kövesd a rejtett ösvényt, mely délre vezet a magas hegyeken át.
Athadro i hîr ar aphado i vâd dorn i tôg na charad trî in eryd mraind.
6. Tajtékzott a tenger és a fehér habok a parti sziklákat nyaldosták.
I aear falthant ar idh ryss glain lamir i braiss felethrin.
7. Az eriadori szürketündék Valinorról és a régi napok dicsőségéről énekeltek a tölgyfák zöld lombja alatt.
I thinnedhil Eregion linner o Valannor ar i aglar e oer ioer nuin i ngelais callen en-nyrdh.

Elluin írta:I thinnedhil Eregion linner o Valannor ar i aglar e oer ioer nuin gelin e-nyrdh 'elais..

Neeem, a második része még most sem jó. Először is. Ha egy főnév többesszámban van, akkor milyen birtokos névelőt is használunk előtte?

A nuin gelin e-nyrdh 'elais pedig így ezt jelenti: "a lombok tölgyek zöldjei alatt". Ne feledd: a birtokos jelzős szerkezetek sorrendje _pont fordítva_ van, mint a magyarban. Tehát míg mi úgy mondjuk, hogy "a tölgyfák zöld lombja alatt", addig a sinda úgy, hogy "alatta a lomb-zöldnek a tölgyfákénak". Magyarán visszafelé kell gondolkodni.

Elluin írta:Meg egy új: Istodh noss Faenor ar rhach Belain e-narn?

Egyrészt itt végig lemaradtak a névelők, másrészt pedig megint ugyanaz a szitu, mint a fenti mondatnál. Magyarul "a Valák átkának történetét", sindarinul "a történetét az átoknak a Valákénak".

Nem vesztem el teljesen (csak egy kicsit)
A javítás:

Athan i Chithaeglir ar i Daur-e-Ndaedlos cuiant i amlug, i vamp i mír i nogothrim Erebor.

I thinnedhil Eregion linner o Valannor ar i aglar e oer ioer nuin gelin e-nyrdh 'elais.

Meg egy új:
Istodh noss Faenor ar rhach Belain e-narn?

Hát jó, bocsánat.

Ez így már a kérdések topikba való, ott válaszolok rá.

Nem ajánlanám egyiket sem jobban mint a másikat, részben mert a tündenyelveknél "alapszabály", hogy minden kapcsolódó anyagot el kell olvasni, amire csak rá tudod tenni a kezed, másrészt pedig mert mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai is. Az én összefoglalóm előnye, hogy több anyagot használtam forrásként (nagyrészt azért H. K. Fauskanger Sindarin - the Noble Tongue c. írásán alapszik), hátránya viszont, hogy 4-5 éve frissítettem utoljára, így kicsit elavult már, azóta többek között kijött a PE/17*, amiből rengeteg minden újat tudtunk meg a sindarin nyelvtanával, fejlődésével kapcsolatban. (Természetesen majd frissítem az anyagot valamikor - a nem túl távoli jövőben -, de most első a szótár, addig amíg az nem lesz kész - reményeim szerint valamikor jövőre -, addig nem akarok nagyon másba belefogni, kivétel ez alól néhány lightosabb dolog). A Pedin Edhellen-ről meg azt kell tudni, hogy az eredetileg Thorsten Renk nyelvkurzusa (Ákos "csak" fordította), ami mondhatni (ha nagyon gonosz akarok lenni ) ennek az anyagnak a hátrányát is jelenti, Renknek ugyanis vannak elég meredek ötletei, és azokat a helyeket, ahol a sindarin nyelvtanában homályos foltok vannak, és csak következtetni lehet bizonyos dolgokra, na azt ő rendszerint ezekkel a vad spekulációkkal tölti ki. Előnye viszont ennek a kurzusnak, hogy elég naprakész, összességében elég klasszul épül fel (pl. nekem nagyon tetszik, hogy minden leckét egy-egy párbeszéddel nyit, mint az "igazi" nyelvkönyveknél), ráadásul még a tengwar-írással is foglalkozik.

*Azaz a Parma Eldalamberon, ez egy a tolkieni nyelvekkel foglalkozó folyóirat, aminek ez a 17-es száma Tolkiennek a GyU-hoz írt nyelvészeti jegyzeteit tartalmazza.

u. i. Hogy honnan jött az oldal neve? Megmondom őszintén már nem emlékszem. Csak úgy kipattant. Valami olyasmi rémlik azért, hogy valamilyen "leveles" nevet akartam, de hogy miért pont magyallevél lett azt már tényleg nem tudom. Az is lehet, hogy előbb volt a logó (még a régi oldal régi dizájnjának részeként - azóta még nem találtam ki újat, pedig kéne, mert a jelenlegi új dizájn semmilyen magyalleveles dolgot nem tartalmaz), aztán abból jött a név. Azóta persze szívom a fogam, mert egy-két éve rájöttem, hogy "helyesen" ereglas lenne egy "s"-el a végén (lévén többszótagú szóról van szó). Mikor idén új webtárhelyre költözött (és egyben küllemében megújult) a honlap, akkor gondolkoztam is rajta ne írjam-e át, de végül hagytam így "hagyományból".