
Nos tehát. Befejezett melléknévi igenevet úgy képezünk igékből, hogy az adott ige E/3-as múlt idejű alakjához egy -en végződést illesztünk. Az a-tövű igéknél a befejezett melléknévi igenévi alak ennek megfelelően lényegében meg fog egyezni az ige E/1-es múlt idejű alakjával. Pl. ertha- > erthant > erthannen. A primer igéknél is hasonló a szituáció, esetükben persze - mint azt már korábban láttuk - az E/3-as múlt idejű alak egy sor különböző végződésű lehet (pl. -ll, -nc, -nd, -nt, -rn, stb.), ennek megfelelően itt nem mindig -nnen-re fognak végződni a melléknévi igenévi alakok (mint az a-tövű igéknél), hanem -llen, -ngen, -rnen, stb. végződést fognak kapni, attól függően, hogy milyen mássalhangzóra végződik az igető, pl. dag- > danc > dangen, heb- > hemp > hemmen, stb. (Mivel az elv itt is hasonló, mint mikor a ragozott múlt idejű alakokat képezzük, ezért erről többet nem is szólnék, mindenesetre érdemes lehet újra átolvasni az idevonatozó korábbi gyakorlat anyagát.)
Többesszámban (pl. egy többesszámú főnév jelzőjeként) a befejezett melléknévi igenév -en végződésből -in lesz, így ilyenkor a már megismert i-umlaut miatt az ige a és o magánhangzóiból e lesz (míg az e, i magánhangzók, ill. a diftongusok változatlanok maradnak), pl. erthannen > erthennin, dangen > dengin.
A feladat tehát a következő lenne. Képezzünk az alábbi igékből befejezett melléknévi igenevet, majd ezeket párosítsuk a lentebb felsorolt főnevekkel és alkossunk velük jelzős szerkezeteket mind egyes-, mind többesszámban úgy, hogy használjuk a névelőt is. Pl. ertha- (egyesít) + arnad (királyság) > i arnad erthannen (az egyesített királyság), in ernaid erthennin (az egyesített királyságok).
harna- megsebesít
hol- (be)zár
luithia- elolt
tir- őriz
doltha- (el)rejt
gruitha- megrémít
redh- elvet
tangada- megerősít
than- meggyújt
mab- elragad
barad erőd
mîr kincs
eredh mag
calar lámpás
lach láng
hên gyermek
adan ember
graw medve
sâd terület
henneth ablak