És akkor álljon itt ismét egy-egy példa mindkét típusú igére (azaz a primer igékre kettő is):
Kód: Egész kijelölése
ped- tol- maetha-
E/1 pennin (beszéltem) tellin (jöttem) maethannen (harcoltam)
E/2 pennidh (beszéltél) tellidh (jöttél) maethannedh (harcoltál)
E/3 pent (beszélt) toll (jött) maethant (harcolt)
T/1 pennim (beszéltünk) tellim (jöttünk) maethannem (harcoltunk)
T/2 pennidhir (beszéltetek) tellidhir (jöttetek) maethannedhir (harcoltatok)
T/3 pennir (beszéltek) tellir (jöttek) maethanner (harcoltak)A primer igénél már kicsit komplikáltabb a helyzet, itt egy -n- infixum épül be az igető belsejébe, mégpedig az utolsó mássalhangzója elé (pl. ped- + -n- > pe-n-d- > pent), ami adott esetben feloldja a tőhangzó hatását a tő végi mássalhangzóra (magyarán az ismét "lágyulatlan" lesz - ismét, mivel eredetileg is az volt, pl. a ped- gyöke ugye a PET, amiből úgy jött létre a ped- igető, hogy az -e- kötőhang miatt a -t -d-vé lágyult).
Alapból itt tehát -m(m), -mp, -ll, -nc, -rn, -nt, -nd és -nn végződéseket fogunk kapni (az -m-re és az -l-re, ill. a -b-re végződő igék esetében ugye hasonulás történik, tehát -nl- > -ll-, -nm- > -mm > -m, -nb > -np > -mp). Mivel itt a személyragot egy -i- kötőhang kapcsolja a tőhöz, az -a- és -o- tőhangzós igéknél tessék az i-umlautra odafigyelni (pl. tol- + -n- > to-n-l- > toll > + -i- + -n, -m, stb. > tellin, tellim, stb.), plussz arra, hogy az -nt és az -nd-, ill. az -mp, valamint az -nc végződésekből (mivel két magánhangzó közé kerülnek, ugye a tőhangzó és az -i- kötőhang közé) -nn-, ill. -mm-, valamint -ng- lesz. Na, pofon egyszerű, nem?
Összefoglalva tehát a primer igéket:
Kód: Egész kijelölése
tővégi msh + -n- infixummal + személyraggal (két mgh között)
-b -mp -mm-
-d -nt -nn-
-dh -nd -nn-
-g -nc -ng-
-l -ll -ll-
-n -nn -nn-
-r -rn -rn-
-v -m -mm-
)
