Kérések, kérdések

[Hiranneth]

Csak kíváncsiságból: a gyűrűk ura filmekben jól ejtik ki a sindarin (vagy quenya vagy fogalmam sincs) szavakat?

[Cerebrum]

Persze. Úgy lehet a legjobban tanulni, ha itt megdiskuráljuk.

[Hiranneth]

Na jól van
Mindig tanul az ember valamit...
Ha még írok fel ilyen mondatokat, kijavítod nekem? Muszáj vhogy gyakorolnom.
Hannon i dulu lín!

[Cerebrum]

Akkor nézzük meg szavanként:

Earendil: használd inkább a sindarin megfelelőjét, azaz a Gil-Estel-t
bedithon: ez szó szerint azt jelenti "menni fogok", itt azonban ugye nekünk az ige E/3-as múlt idejű alakja kell, azaz a bant. Másodsorban pedig egy hajó nem "megy", azt csak mi magyarok mondjuk így , így javaslom inkább a revia- vagy *cir- ige használatát (mindkettő azt jelenti, hogy "hajózik"), amiknek az E/3-as múlt idejű alakja reviant, ill. *cirn lesz.
na Gair Vingilot: így is lehet fogalmazni, bár ez így szó szerint annyit tesz, hogy "a Vingilot hajó által"; én inkább úgy mondanám, hogy vi cair Gwingloth, azaz "a Gwingloth hajón" (S Gwingloth = Q Vingilot), ill. ha ki szeretnéd hangsúlyozni, hogy az "ő" hajóján, akkor vi cair dín Gwingloth
na Dhûn: ez helyesen na Nûn lesz, ugyanis a dûn "d"-je egy "nd"-ből származik, így másképp viselkedik egy mutáció során, mint a "szimpla" "d". Amúgy ezt a mutációs mókát elkerülendő, mondhatod úgy is, hogy n'Annûn (na Annûn).
Silmaril: ez sindarinban Silevril
sílannen: ez a befejezett melléknévi alak lenne, ha a síla- ige nem rendhagyó módon viselkedne, és nem úgy képezné a múlt idejű és befejezett melléknévi alakját, mint a primer igék . Ami nekünk kell tehát, az megint csak az E/3-as múlt idejű alak lesz, ami jelen esetben a sill.
ned dôl thîn: ez így azt jelenti, hogy "az este fején" . A tín névmás ugyanis dín-né lágyul, nem thín-né. (Amúgy használd inkább az în-t, és akkor még egyértelműbb, hogy Earendil fejéről van szó, nem a hajóéról. ) A ned dôl pedig egészen pontosan ne dôl, bár a ned helyett (amit inkább dátum megadásánál használunk, vö. ned Gwirith edwen 'április másodikán') én inkább a vi prepozíciót javasolnám.
san brassen: ez legyen inkább csak ha brassen
ho aglareb: ez jó, bár én inkább az e-t használnám, az biztosabb

Vagyis:

Gil-Estel reviant vi cair dín Gwingloth n'Annûn. Silevril sill vi dôl în, ha brassen, e aglareb.

Hogy fejezem ki a létige múlt idejét???

Azt nem tudjuk, mivel csak a felszólító módú alakját ismerjük, de mivel a szöveg első fele múlt időben van nem is szükséges kitenni.

És a másik, hogy bad- igénél érvényesül az i vonzás törvénye, és ez így jó?

Úgy érted az i-umlaut? Ha személyragot kap, akkor (az -i- kötőhang miatt) igen, tehát az -a- tőhangzójából -e- lesz, pl. bedin (megyek), bennin (mentem), bedithon (menni fogok).

[Hiranneth]

Ai!

Szval, van még egy kérdésem...
Ihletből elkezdtem mondatokat írni, és szeretném, ha megmondanátok, hogy jók-e.

Earendil bedithon na Gair Vingilot na Dhûn. Silmaril sílannen ned dôl thîn, san brassen, ho aglareb.

Elméletben vmi olyan lenne, hogy "Earendil nyugatra ment a Vingilot nevű hajóján. Silmaril fénylett a fején, fehéren izzó volt, ő pedig dicsőséges." Vmi ilyesmi. Hogy fejezem ki a létige múlt idejét??? És a másik, hogy bad- igénél érvényesül az i vonzás törvénye, és ez így jó?

Előre köszi

[Lyana]

Köszönöm!! Nagyon sokat segítettél!!

[Cerebrum]

I thraw nín adan, draug i fae nín.

Persze a *na-erui-t is bele lehetne tenni, mint "csak", bár szerintem nem feltétlenül szükséges:

Na-erui i thraw nín adan, i fae nín draug.

[Lyana]

Helló!

Lenne egy kérdésem... Hogy mondjuk azt sindarinul, hogy: "Csak a testem ember, a lelkem farkas." Tudom érdekes egy mondat, de az egyik történetemhez kellene... és amilyen ügyetlen vagyok nem tudom még kifejezni... :S

Köszönöm! ^^

[Hiranneth]

Köszi szépen
Máskor akkor sindarint írok

[Cerebrum]

Avo oltho (vagy csak avoltho) i guil lín, cuio in ely lín.

A tárgyesetet a szórenddel fejezzük ki (a tárgy mindig a mondat állítmánya után áll), ráadásul tárgyesetben a mássalhangzóval kezdődő főnév még lágyul is. Persze a fenti példában a cuil (élet) szó eleve guil-nak lágyul az i (a, az) névelő miatt, tehát ilyenkor nem kell még egyszer plusszban lágyítani.

Amúgy gyakori tévedés, de nincs olyan, hogy "tünde nyelv". Vannak tünde nyelvEK, mint pl. a sindarin, quenya, telerin, stb. Mint ahogy szláv vagy germán nyelv sincs, legfeljebb szláv és germán nyelvek, amik külön-külön ugye _több_ rokon nyelvet foglalnak magukba.